Kovászna

Kedves Látogató!

Nagy szeretettel köszöntjük városunk megújult honlapján, mely egyaránt szól mind a település polgárainak, mind az idelátogató vendégeknek.

A honlap első sorban az önkormányzat munkáját hivatott ismertetni, de általa hasznos információkat kívánunk nyújtani a város iránt érdeklődő turistáknak is. Utóbbiak a turizmusról szóló fejezetben találnak ízelítőt kisvárosunk természeti adottságairól, a környék nevezetességeiről, hagyományairól, pihenési és szórakozási lehetőségekről, és nem utolsósorban a balneoterápiát igen nagy sikerrel alkalmazó gyógykezelő központokról.

Bízunk benne, hogy honlapunk böngészése felkelti érdeklődést, és hamarosan felkeresi városunkat, ahol nem csak a gyönyörű tájat, hanem az itt élő emberek vendégszeretetét is megismerheti.

Szeretettel várjuk!

Kovászna a Kárpátok kanyarulatában, a Berecki havasok lábánál, 550 – 671 méter tengerszint fölötti magasságban fekszik, az azonos nevű patak völgyében mintegy 9 kilométer hosszan. A város a kézdivásárhelyi medence településeihez tartozik, e földrajzi tájegység a Brassói medence részét alkotja. Éghajlatát földrajzi elhelyezkedése és a domborzati tényezők együttese markánsan meghatározza: a hegyek közelsége miatt a nyarak hűvösek, a telek hidegek.

A város az Orbaiszék kistérség vonzásközpontja, közigazgatásilag hozzá tartozik Kőrösi Csoma Sándor szülőfaluja: Csomakőrös.

Bár Kovászna lakosságszáma nem nagy (alig haladja meg a 10000 főt), természeti adottságainak és gyógytényezőinek köszönhetően nagy hírnévnek örvend. Az ezer borvíz-forrás városaként ismert település első írásos említése 1548-ból való, az 1567-es lustrában 61 kapuval szerepel. Neve szláv eredetű, jelentése savanyú (kvaszna = savanyú). A föld mélyéből felbukkanó savanyú (szénsavas) vizek a régi időkben is ismertek voltak, első vegyi elemzésükről 1773-ból maradtak fenn adatok. A város határában fakad a legtöbb fajta borvíz Erdélyben. Közel 1500 különböző összetételű borvízforrása van. A főtéren levő Pokolsár az egykori vulkanikus kitörés nyomán keletkezett szénsavas-sós ízű iszapvulkán volt. Mára egy kőmedencébe foglalt csendes fortyogó maradt belőle. Egykor hideg gyógyfürdőként használták. Kovászna jelenleg az ország egyik legjelentősebb fürdővárosa, vonzerejét gyönyörű fekvése, az itt található ásványvizek és mofetták jelentik. A fürdőgyógyászat mellett a város gazdasága az élelmiszeriparon, állattenyésztésen és mezőgazdaságon alapszik.

A városban figyelmet érdemel a belvárosi református templom. Előterében, a védett millenniumi fák között áll a millecentenáriumi és a magyar szabadságharc hősei emlékének tisztelgő emlékmű. A templom melletti papilak irodalomtörténeti emlékhely:  itt született az író és színész Ignácz Rózsa (1909-1979).

Kovásznát autóval két irányból lehet megközelíteni: Kézdivásárhely irányából a 121-es megyei úton, míg Sepsiszentgyörgy irányából a 13E jelzésű országos úton. Kézdivásárhelytől 19 km távolságra, deli irányba fekszik, a megyeszékhelytől, Sepsiszentgyörgytől pedig 35 kilométerre, keleti irányba, Brassótól 60 kilométer, míg Bukaresttől 250 kilométer távolság választja el. Vasúton a 404-es vonal érinti, Sepsiszentgyörgytől 29, Kézdivásárhelytől 15 és Berecktől 37 kilométerre van. Repülővel marosvásárhelyi, nagyszebeni vagy bukaresti repülőterekre való leszállással, onnan pedig autóval vagy vonattal lehet eljutni ide.