COVASNA

site oficial


  Planul înclinat

Székelyföld legérdekesebb ipartörténeti műemléke volt. Építését a felvidéki származású Horn Dávid vállalkozó kezdte el 1886-ban és Groedel báró fejezte be. Az építkezést és műszaki szerelését Lux Emil és Tunszky mérnökök irányították.
Szerkezeti berendezéseit a bécsi Obach cégtől rendelték meg. Ez négy fő részből állott, melyek ma is megfigyelhetők a helyszínen: a siklópályából, a felső végponton (állomáson) elhelyezett kötéldobokat és fékkorongokat magába foglaló gépezetből és két állványkocsiból.
   Műszaki adatai: a sikló hossza 1236 m, a felső és alsó állomás közötti szintkülönbség 327 m, nyomtáva 1450 mm, a felvonó sodrony átmérője 28 mm, a legnagyobb emelkedő 306 ezrelék, napi teljesítménye 30 vagon (kocsi) 10 köbméter faanyaggal, azaz napi 300 köbméter faanyag.A sikló fékezése fából készült dobokkal történik. Személyszállításra nem használják. A kis "szerelvény", azaz az állványkocsi két tengelyen fut, szélessége 3 m, hossza 6 m, rajta van a farönkökkel megrakott "csille", melynek négy tengelye van és megérkezése után lóval vontatják a tőle 50 méterre levő "pályaudvarra", ahonnan a kismozdony szállítja a farakományt Kovásznára, a fővonal vasútállomására. A húzókötél (sodrony) a sikló felső részén a saját tengelyük körül forgó dobokra van körülcsavarva. A teherkocsi kikötése esetén , önsúlya következtében lefelé haladván, forgásba hozza a kötéldobokat, és húzza felfelé az üres kocsit. Az egymással ellentétes irányba haladó vagonok a pályatest közepénél -- 1068 m magasságban -- elkerülik egymást. A sikló fejénél -- 1113 m magasságban -- a mozgó sodronyt irányító mechanikus fékrendszer van csupán
   A két végponthoz érkező vagonokból alakított szerelvényeket az iparvasúti kismozdony szállítja a kovásznai vasútállomásra (5,8 km), illetve az üreseket Komandóra (14, 2 km). A siklópálya felső állomása után kezdVdik a tulajdonképpeni iparvasút, amely a Komandó környéki erdők fájának elszállítására épült. A Térrétől a József fürészig terjedő, 20 km-es szakaszon például 178 átereszt és kisebb-nagyobb áthidalást kellett építeni, sőt a kanyarokban nagyobb hidak építésére is szükség volt. A vasúti pálya négy fő szakaszból állott:

  • Térrét -- Kovászna szakasz (6 km);
  • Kovászna -- Gyulafalva;
  • Gyulafalva -- Karalyos -- Hosszúhavas;
  • Gábor-fürész -- Musa.
    A sikló 1889-ben már üzemelt, hivatalos felavatására azonban 1890-ben került sor. A sikló érdekessége, hogy a gravitációs erőn alapszik, úgy valósítja meg a farönkök átemelését a szomszédos völgyből, hogy más erőgép meghajtását nem veszi igénybe: a farönkökkel megrakott és a siklón lefelé ereszkedő rakomány súlyánál fogva felfelé húzza az üres állványkocsit. A sikló miniatűr változata az 1896-os millenniumi kiállításon is fölkeltette a látogatók érdeklődését. A gyulafalvi vasút a történelmi Magyarország legfontosabb erdei vasútjának számított. Az építés már 1890-ben elkezdődött, 1892-ben a munkálatok befejeződtek és a forgalomba való átadás előtt megtörtént az iparvasút műtanrendőri bejárása. A mellékelágazások a Kovászna -- Térrét -- Gyulafalva fővonalhoz csatlakoztak, hat mozdony végezte a vontatást. Az iparvasút tulajdonképpen három rendszer kombinációja: a lóvontatású lóvonaté, a siklóé és a gőzmozdonyé. A komandói iparvasút hajdanában a Górhavason át a Vrancea megyei (Moldova) Neruzsa területéig vezetett és ott is a kovásznaihoz hasonló siklóban végződött, míg a daróci szárnyvonal a papolci köztetőn át a barátosi vasútállomással volt összekötve. A neruzsai erdőkért folytatott harc 1912-ben ért véget. Az első világháborúban felépült a neruzsi sikló, a kitermelt fát a komandói gyár dolgozta fel.
   Az 1995. évi széltörés a siklót erősen megviselte, több berendezését tönkretette, majd 1997. május 15-én, máig tisztázatlan körülmények között a Siklótetőn kigyulad az erdő, és a sikló felső állomása teljesen leég. A kézdivásárhelyi fakitermelő fakitermelő vállalat (SETTPL), a sikló tulajdonosa, viszonylag rövid idő alatt újraépítti a felső állomást, a megrongálódott berendezést kijavítja, kicserélik az eléget sodronykötelet és a siklót üzembe helyzik. A sikló 1999-ig üzemel, de mivel a vihar által letarolt erdők kitermelése befejeződik, s az állami fakitermelő vállalat nem vásárol több fát, a komandói deszkagyárat leállítják, s ezzel együtt a sikló is "munkanélkülivé" válik. 



 PRIMĂRIA ORAȘULUI COVASNA


Cod poștal: 525200

 Str. Piliske nr. 1. 

Județul Covasna 

România



Telefon:

 

+40-267-340001

+40-267-340880

+40-267-341550



Fax:

 

+40-267-342679



Program de lucru:


Luni - Joi

7.30 - 16.00


Vineri

7.30 - 13.30







Trafic:


eXTReMe Tracker 


Copyright © 2013.   Toate drepturile rezervate                                                                                                                              Condiții de utilizare       |    Impressum