Újabb hét utcát újítanak fel
2024. 04. 12.
Sikeresen lezárult tavaly az orbaiszéki önkormányzat 11 utca korszerűsítését célzó projektje, az elmúlt napokban újabb hét utca felújítására írt alá szerződést a Fejlesztési Minisztériumban Gyerő József kovásznai polgármester. A beruházáshoz szükséges támogatás az Anghel Saligny-program részeként érkezik a fürdővárosba.
Az újabb utcafelújítási csomag összértéke meghaladja a 8,35 millió lejt, ebből 5,89 millió lej állami támogatás, 2,46 millió lej pedig a város önrésze – tudtuk meg Gyerő József polgármestertől. A munkálatok elvégzésével a Híd, Ady Endre, Bartók Béla, Butykák, Esthajnalcsillag, Plevnei, Mihai Eminescu utcában (a vajnafalvi Ifjúsági parkkal párhuzamosan) eltűnik a por és a sár, mondta az elöljáró, aki azt is közölte, hogy a Saligny-program keretében elvégzendő aszfaltozási munkálatokhoz szükséges finanszírozási szerződés megkötésének előfeltétele volt az Esthajnalcsillag és Mihai Eminescu utca egy részében az új vízvezetékek, illetve a szennyvízcsatorna lefektetése, amit a helyi önkormányzat tavaly év végén el is végeztetett, majd üzemeltetés céljából át is adott a Közművek Rt.-nek.
Utóbbi munkatársai nemrégiben a város költségén befejezték a Felső-Páva utca lakói által oly régen várt szennyvízcsatornát, azonban a polgármester szerint itt az aszfaltozáshoz szükséges források jelenleg nem állnak rendelkezésükre. Keresik azonban a megoldást, s még idén el szeretnénk készíteni a vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt. „Ugyanakkor továbbra is dolgozunk a többi négy csomagba foglalt utcák dokumentációinak előkészítésén is, illetve az esedékes közműfelújítások mielőbbi elvégzésén” – közölte a városvezető, és hozzátette, hogy új, fontos és nagyívű pályázatokon is „dolgoznak ezerrel”, ezekről, alkalomadtán – reméli, mielőbb – tájékoztatni fogja a város lakóit.
Bodor János
Harmincéves álom valósult meg
09. aprilie 2024.
A Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulóján megrendezett 34. Csoma Napok nyitórendezvényén tegnap a kovásznai Piliske utca 2. szám alatt Csák János magyarországi kulturális és innovációs miniszter jelenlétében felavatták a Csoma Emlékközpont és Népfőiskola épületét. Az eseményen jelen voltak a helyi és megyei önkormányzatok vezetői, a környező községek polgármesterei, valamint nagy számban Kőrösi Csoma Sándor helyi és határon túlról érkezett tisztelői.
A Csoma-központ létrejöttének gondolata több mint harminc éve fogalmazódott meg, célja Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolása, szellemiségének átörökítése a következő nemzedékek számára. A Csernyus Lőrinc Ybl-díjas építész által megtervezett kétszintes létesítmény kiállítótereket, 60–70 főt befogadó konferenciatermet, irodahelyiségeket és öt vendégszobát is magában foglal. Magyarország kormánya 2020-tól karolta fel a központ megépítésének ügyét, mely összesen közel 422 millió forint támogatásból épülhetett fel a helyi református egyházközség által adományozott telken.
Az avatóünnepségen Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Mint mondta: „A mai napon nem csupán egy épület avatására gyűltünk össze. A mai napon két évszázados adósságunkat törlesztjük névadónk felé, miközben egy három évtizedes álom megvalósításának lehetünk tanúi.”
Az egyesület elnöke bejelentette, hogy újra megalapítják a Stipendium Csomaianum ösztöndíjat, folytatásaként annak, amit Kőrösi Csoma Sándor 1835-ben a szomszédos Kézdivásárhelyi Székely Katonanevelde számára alapított, s melynek célja az volt, hogy arra érdemes fiatalok számára biztosít sa a továbbtanulás lehetőségét. Az Indiából hazaküldött 100 aranyból alapított ösztöndíjat elsodorta a történelem szele, de az egyesület most felveszi az elejtett szálat, és amint Ferencz Éva fogalmazott: „Hálából a támogatásért, amit az anyaország nekünk folyósított, hogy szülőföldjén házat építsünk, otthont teremtsünk a kutatásnak, tanulásnak, a reá való emlékezésnek, ígérjük, az újonnan alapított Csoma-ösztöndíj segítségével biztosítjuk, hogy legyen, aki benépesíti, továbbviszi és a maga során továbbadja a »Keressetek, kutassatok« üzenetét.”
A továbbiakban az egyesület elnöke háláját fejezte ki mindazoknak, akik pénzzel, tettel, gondolattal, áldozatos munkával lehetővé tették az épület befejezését. „Köszönjük Gazda József, tiszteletbeli elnökünk lankadatlan kitartását, melyből megszületett a közös akarat és sok jó ember összefogása. Köszönjük Csernyus Lőrinc Ybl Miklós-díjas építész terveit, a Kovászna-belvárosi Református Egyházközségnek a telket, melyen az épület az Archea, az Abstrukt és a Consac cégek áldozatos munkája révén vált valósággá. Köszönjük Lezsák Sándor elnök úrnak, aki mellettünk állt akkor, amikor leginkább fogyni látszott a remény. Köszönettel tartozunk Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériumának, Csák János miniszter úrnak, és elődjének, az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető dr. Kásler Miklós úrnak, hogy felkarolta és támogatta a tervünket, valamint Kovászna város önkormányzatának, hogy e feladatot magáénak is tartotta, és mindvégig partnerünk és segítőtársunk volt az otthonteremtésben. Külön köszönet mindenkinek, akinek keze munkáját dicséri ez a nagyszerű építmény” – mondta, majd végezetül azt kívánta: „Legyen ez a ház egy nagyszerű születésnapi ajándék annak az embernek, aki mert nagyot álmodni, azt soha fel nem adni. Isten éltesse tiszteletbeli elnökünket, egyesületünk alapítóját, Gazda Józsefet 88. születésnapján, s adjon neki számos évet, erőt, egészséget, hogy együtt örvendezzünk annak a megvalósításnak, amely nélküle nem született volna meg!”
Csák János miniszter ünnepi beszédében rámutatott, hogy a magyar kultúrában rengeteg az ünnepelnivaló, a magyarság rengeteget alkotott, amire támaszkodni tud egyénként, családként, közösségként. A Csoma-emlékközpont is ilyen, de akkor lesz tele élettel, ha megtelik tartalommal, mondta a miniszter, és hangsúlyozta: ha minél többen, akik ide eljönnek, alkotni fognak, akkor ebből a házból minél több tudás és ismeret sugárzik majd ki, mert az, aki tudás birtokában van, az erősebb lesz gazdaságilag, erősebb lesz lelkileg, erősebb lesz szellemileg.
Csák János is külön köszöntötte a 88. születésnapját ünneplő Gazda Józsefet, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnökét, a központ megálmodóját. Kiemelte: az épület harmincéves álom megvalósulása, felépültéhez sok ember összedolgozott, és hangsúlyozta, hogy amikor a magyarok összetartanak, erősek. „A magyar kultúra nem más, mint kötődéseink szövete. Hogyha ezek a kötődések elég erősek, akkor ezek a kötődések erős kultúrává, sodronnyá állnak össze, ami mindent kibír” – mondta. A miniszter arra is rámutatott, hogy a magyar kormány támogatja és támogatni fogja, hogy az említett kötődések és a magyar kultúra túléljen és virágozzon a Kárpát-medence minden szegletében és azon túl is.
Gazda József beszédében felidézte a Csoma-emlékközpont megszületésének tervét, a 90-es évek elején megfogalmazódott álmokat. Mint mondta: már 1992-ben felhívta a figyelmet arra, hogy az emlékezők ne csak Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírját látogassák, hanem szülőföldjét is. „Ne csak a koporsót emlegessük, hanem próbáljuk ringatni a bölcsőt is” – hangsúlyozta, majd felsorolta mindazokat a magán- és közszereplőket, akik a három évtized során támogatták, segítették az álmok megvalósítását. Elmondta, hogy az emlékközpont a Kárpát-medence egyik kiemelkedő szépségű és jelentőségű, szimbolikus súlyú épületeként az emberiségnek szól, és vonzerő lesz a térségben. Kiemelte, hogy nem csak ő, egy közösség „hordta lelkén” a tervét.
Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke beszédében kiemelte, hogy Kőrösi Csoma Sándor hazája nagy elődjeit kereste, és ő maga lett egyik felejthetetlen, nagy elődünk. Hozzátette: „Harmincéves álom megvalósulásának vagyunk a tanúi, és íme, ismételten azt tapasztaljuk, hogy az álmok nem hazudnak, az álmok arra is valók, hogy valósággá váljanak.” Szerinte ehhez Gazda József tanár úr álma, kitartó munka és nemzeti összefogás kellett, s rámutatott: ha ez a három hozzávalónk megvan, akkor nincs lehetetlen. „Az utóbbi évtizedben ezt sokszor elmondhattuk. Elmondhattuk, hogy a budapesti nemzeti kormánynak köszönhetően véget ért a száz évet tartó székelyföldi magyar magány. Köszönet érte!” – zárta beszédét Tamás Sándor.
Csernyus Lőrinc építész ismertetője és Gyerő József kovásznai polgármester köszöntője után az épületre Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke mondott áldást. Emlékeztetett, hogy Kőrösi Csoma nem lehetett volna az, aki lett a szülőfalu és a nagyenyedi református kollégium tanítása nélkül. Az ünnepségen átadták a Csoma-emlékérmet Csák János miniszternek, és megnyitották a Térképes időutazás Csomával című kiállítást.
Az ünnepi eseményen közreműködött a barátosi Ferencz Ernő Református Fúvószenekar (karnagy Szántó Zsombor), a Kőrösi Csoma Sándor Líceum Tiszta Szív kórusa (karnagy: Gyerő Katalin), népdalokat énekelt Demes Judit és Somodi Ágota, Magyari Lajos Csoma naplója című verséből Péterfi Mátyás, Kakas Koppány és ifj. Gyerő József szavalt részleteket.
Bodor János
Piros-fehér zebrák Kovásznán
01. 10. 2023.
Az utóbbi hetekben a fürdővárosban Sepsi OSK-színűre festették a belvárosi gyalogátjárókat. A munkálatokat önerővel végezték, a költségeket a helyi büdzséből fedezték.
A „zebrák” piros-fehér színűre festése nem csak arról szól, hogy hasznosak, hanem esztétikusak is – mondja Gyerő József polgármester.
Eredetileg nem állt szándékukban a városban mindenütt ily módon kijelölni a gyalogátjárókat, de mivel a forgalmasabb helyeken a járművezetők és gyalogosok figyelmetlensége miatt immár több baleset is történt, úgy gondolták, hogy ha élénkebb színre festik a „zebrákat”, akkor talán mind a járművezetők, mind a gyalogosok figyelmesebbek lesznek.
Az önkormányzat munkásaival egyelőre a Szabadság utcában, az iskolák, a Városháza és a Művelődési Ház környékén festették piros-fehérre a gyalogátjárókat, de ha lesz anyagi fedezet, a város más forgalmas utcáiban, mint például a Ștefan cel Mare és Mihai Eminescu utcákban is folytatják az átfestést.
A nagy munkálatokhoz képest, ezek kis lépések, de látványosak, és értékelik az emberek, mondja a város polgármestere, aki szerint: ha ezzel a munkával elkerülhető legalább egy balesetet, az azt jelenti, hogy jót cselekedtek.
BODOR JÁNOS
Elkezdték a kovásznai wellnessközpont építését
A 2023. szeptember elején tartott kovásznai városünnep megnyitóján Gyerő József polgármester ünnepélyesen bejelentette, hogy az építő elkezdte a wellnessközpont építését. Egy korábbi tanácsülésen májusi munkakezdésről beszéltek, a késés okáról a kivitelező építkezési vállalat vezetője nyilatkozott lapunknak.
A helyi tanács április végén tartott ülésén a kolozsvári Kész Construcții Románia Kft. fővállalkozó munkatársai bemutatták a Lőrincz Zsigmond Sípálya közvetlen szomszédságában építendő wellnessközpont terveit és a fürdőkomplexum építési engedélyének kibocsátása céljából elkészített műszaki dokumentációt. Ugyanakkor Gyerő József polgármester ismertette, hogy a beruházáshoz sikerült megszerezniük minden szükséges jóváhagyást, így március 30-án kiállították a létesítmény építési engedélyét. Már csak az Országos Beruházási Társaság (CNI) kezdési parancsára várt a kivitelező, hogy nekiláthasson a munkának. „Erre május folyamán elvileg sor kerülhet” – mondta akkor a városvezető.
Mivel többen érdeklődtek arról, hogy miért késett az építkezés elkezdése, megkerestük a munkálatok kivitelezésére kiírt versenytárgyalást megnyerő kolozsvári Kész Construcții Románia Kft. igazgatóját, Albu Istvánt, aki érdeklődésünkre elmondta: a munkálat kezdése több ok miatt csúszott. Nem feltétlen tudna hibást megnevezni, egyszerűen a közbeszerzés lebonyolítása nehézkes, főként, ha Design & Build koncepcióról van szó. „A D&B licitek erősen gyengén összerakott előtanulmányokra épülnek, ami oda vezet, hogy amikor a részletes tervezés elindul, rengeteg apró hiányosságra derül fény, amiket egyenként orvosolni kell” – mondta az igazgató. A kovásznai wellnessközpont esetében az alapkoncepciót meg kellett változtatni, mert a kivitelezési előtanulmányban lefektetett elképzelések műszakilag nem voltak megvalósíthatóak, cölöpözést kellett betervezni. Ezt először dokumentumokkal kellett alátámasztani, utána a műszaki tervezés jóváhagyása és a költségvetés elfogadása következett. Emellett az NZEB (Nearly Zero Energy Building) szabványnak megfelelően műszaki módosításokat kellett kérni vastagabb hőszigetelések, jobban szigetelő nyílászárók stb. alkalmazására, amelyek az előtanulmányban szintén nem szerepeltek, de a 2020 után tervezett épületeknél ezek beépítése kötelező. A műszaki dokumentáció kiegészítése, amit jóvá is kellett hagyni, a CNI-vel való levélváltás úgyszintén időbe telt. Az említett módosítások után indult a költségvetés fejezetenkénti véglegesítése a CNI-vel, ami eléggé elhúzódott és több belső jóváhagyást igényelt.
„Sajnos, ameddig kis költségvetésű előtanulmányok alapján bonyolítják le a Design & Build liciteket, addig ezek a problémák mindenhol fennállnak. Ami jó hír, hogy a CNI is pozitívan viszonyul a projekthez, és lehetőségei szerint segíti az ügy előrehaladását. Nemrég megjött a kezdési utasítás a CNI-től, ami azt jelenti: most már ketyeg a kivitelezési határidő, az események az építőtelepen végre feszített tempóban elkezdtek haladni. Megérkezett a cölöpöző gép, a cölöpözés folyamatban van” – mondta Albu István.
A tervek szerint a kétszintes létesítményben lesznek úszásra és hidromasszázsra alkalmas medencék felnőttek és gyermekek számára, szabadtéri medencék pihenő- és napozófelületekkel, valamint vízi csúszda, szauna, sókamra, mofetta, római fürdő, bár és kávézó, 110 férőhelyes vendéglő. A központ befogadóképessége 393 személy és 66 parkolóhellyel rendelkezik majd. A tervezésnél a legmodernebb zöldtechnológiát alkalmazták, az energiatakarékosság érdekében 30 centiméter vastag hőszigeteléssel burkolják a falakat, ugyanakkor az épület teljes tetőfelületére áramtermelő napelemeket telepítenek.
Forrás: Háromszék
Önkormányzati tulajdonban a sikló és a kisvasút
2020 január 19
Kovászna Megye Tanácsa és Kovászna Város Önkormányzata megvásárolta a Kovászna és Kommandó közötti siklót, erdei kisvasutat és a hozzájuk tartó ingatlanokat és ingóságokat – közölte pénteken este a megyeháza sajtóirodája. A két önkormányzat élt az ipartörténeti műemlék elővásárlási jogával, és a felszámolás alatt levő Brafor erdőkitermelő vállalat csődbiztos által meghirdetett aktíváit megvásárolta.
Régi terve a háromszéki önkormányzatnak, hogy megvásárolja az ipartörténeti műemlék együttest. Az egykori fakitermelő és fűrészüzemhez tartozó infrastruktúrát az anyacég, a brassói székhelyű Brafor Rt. annak ellenére, hogy a csőd szélén állt, nem adta el korábban. Az összeomlás bekövetkezett, a csődeljárást 2001-ben indították. A felszámolócég nemrég jelezte, hogy áruba bocsátja az erdei vasutat, a siklót és az ezekhez tartozó ingóságokat. Kovászna Megye Tanácsa decemberi ülésén jóváhagyta a beszerzési eljárás elindítását.
Az értékes ipartörténeti műemlék megvásárlásának lehetőségét kihasználták. A megyei önkormányzat tulajdonába került az egykori kommandói vasútállomás területén található épületek zöme, köztük szerelőműhelyek, raktárak, rendező pályaudvar, fűrésztelep, 8,5 km vasút az alatta levő 5,2 hektáros területtel együtt, mindez 886 267 lejért.
Kovászna város 600 ezer lejért a helyi vasútállomás mellett egy félhektáros területet, a Tündérvölgyben levő, a Horgász patak fölött álló, javításra szoruló hidat és összesen 19 km vasutat vásárolt meg az állomástól a Tündérvölgyön a siklóig, a siklót, továbbá onnan a vasutat Kommandó határáig. Kovásznán a sínek alatti terület állami tulajdonban van. Gyerő József közölte, igyekeznek azt használatba venni, hogy pályázhassanak a felújításra. Erkölcsi kötelessége a városnak, hogy ezt az ipari műemléket megmentse, a kisvasút és a sikló meghatározó volt a település történelmében, hozzátartozik Kovásznához – nyilatkozta a polgármester.
Kovászna Megye Tanácsa évek óta készül erre a lépésre, korábban gördülőanyagot vásárolt, többek között gőzmozdonyokat, dízelmozdonyokat, vasúti kocsikat – mondta el Tamás Sándor tanácselnök. Hozzátette, a két önkormányzat által megvásárolt vagyont egységesen kezelik, az ipartörténeti műemléket olyan formában teszi elérhetővé, hogy a vidék turisztikai és helytörténeti büszkesége legyen.
A Kovászna és Térrét közötti keskeny nyomtávú vasutat 1892-ben helyezték üzembe. A vasút Kovászna települést elkerülte, Vajnafalvánál már közvetlenül a házak mellett haladt, majd beért a Tündérvölgybe. A térréti háromvágányos állomás szolgált a körbejárásra, valamint vonatátadásra. Itt csatlakozott a gravitációs siklóvasúton keresztül a Kommandó környéki kiterjedt erdei vasúti hálózathoz.
Forrás: Háromszék
Félezer széket adományozott erdélyi testvérvárosának Gyula
A színházi bútorok Kovásznára kerültek
A kovásznai önkormányzatnak ajándékozta az Erkel Ferenc Művelődési Központ korábbi színháztermi székeit a gyulai önkormányzat, az adományt június 13-án szállították el az Almásy-kastély cselédszárnyából – tájékoztatta lapunkat az Erkel Ferenc Nonprofit Kft.
A közlemény emlékeztet: a színházterem székeit a gyulai művelődési ház 2015-ös felújításakor cserélték le. A leszerelt, jó állapotú bútorokat Gyula testvértelepülésének, Kovásznának ajánlotta fel a fürdővárosi önkormányzat. A két település 2006 óta tart fenn testvérvárosi kapcsolatot.
Az ötszáz székből álló adománytThiesz János, a határon túli város polgármesterének tanácsadója ésButyka Gyula, a kovásznai művelődési központ kulturális referense vette át.
Thiesz János kiemelte: a felajánlás hatalmas segítséget jelent számukra, hiszen a székek megvásárlása óriási költséggel járt volna. A bútorok várhatóan a kovásznai művelődési központba kerülnek.
Forrás: Gyulai Hírlap
Kovászna Város Önkormányzata megköszöni a Gyula Város által adományozott 500 darab színházi széket.
Hisszük, hogy a városaink által ápolt testvéri kapcsolat a jövőben is eredményesen fogja szolgálni közösségeink kölcsönös érdekeit.
Tulajdonjogot tisztáznak
Bürokratikus pingpong-játszmába került a 11 utca korszerűsítését megcélzó pályázat, azt ugyanis a gyulafehérvári Regionális Fejlesztési Ügynökség visszautasította, arra hivatkozva, hogy a felújításra javasolt utcákban levő víz- és szennyvízhálózat fölötti köztulajdonjogát a város nem tudja bizonyítani. A városvezetés a jogi lépéseket megkeresve megfellebbezte a döntést, hogy végre tisztázhassák ezt a lehetetlen helyzetet.
Gyerő József polgármester és Jeszenovics Róbert Károly alpolgármester elmondták: a Regionális Operatív Program (POR) 7.1-es tengelyén pályáztak 11 utca infrastrukturális (útburkolat, víz- és szennyvízhálózat) felújítására, azonban azt az első elbírálási körben adminisztratív hiányosságokra hivatkozva visszautasították.
– November végén, kiegészítve és kijavítva az iratcsomót, kiküszöbölve minden egyes, az ügynökség által megfogalmazott hiányosságot, záros határidőn belől újra benyújtottuk a pályázatot. Január elején azonban értesítettek, hogy ismét kizárták azt. Azzal érveltek, hogy szerintük nem bizonyítottuk a köz- vagy magántulajdon-jogunkat a felújítandó víz- és szennyvízcsatornák felett – tájékoztatott Gyerő.
Az önkormányzat megtámadta az elutasítást, ugyanis az érvényben levő törvények értelmében, a szóban forgó víz- és szennyvízhálózatnak nem lehet más tulajdonosa, csak az önkormányzat. Továbbá bizonyítják, hogy az úttestben levő rendszerek a város nevére telekkönyvezett, köztulajdonban levő utcákban találhatóak, így a tulajdonjog vélelme is az önkormányzatot illeti. Ugyanakkor a Közművek Rt. által kiállított bizonylatot is csatolták kérésükhöz, amely igazolja, hogy a szóban forgó víz- és szennyvízhálózatot a cég a várostól kapta ügykezelésbe, és a rendszert szolgáltatóként működteti.
– A baj abból a 2002-es kormányhatározatból ered, amely jóváhagyta Kovászna köztulajdonleltárát. Ebben a határozatban tömbben voltak feltüntetve ezek a rendszerek. Magyarán, a kormányhatározat azt mutatja, hogy Kovásznának van összesen x kilométer vízhálózata és x kilométer szennyvízhálózata – részletezte a polgármester. Megjegyezte, a Regionális Fejlesztési Ügynökség kifogása annál is inkább ellentmondásos, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy pár éve hasonló iratcsomóval, a tulajdonjogot ugyanazzal a kormányhatározattal igazolva, sikeresen pályázott az önkormányzat a POR 5.2-es tengelyén 16 utca infrastrukturális korszerűsítésére.
A Regionális Fejlesztési Ügynökség döntését megfellebbezték a Fejlesztési Minisztériumnál. Időközben a Regionális Fejlesztési Ügynökség honlapján közzétett információkból kiderül, hogy a másik nyolc, ugyancsak turisztikai üdülő státussal rendelkező település által benyújtott pályázatot is egytől egyig kibuktatta az ügynökség, tehát új kiírásra lehet számítani.
– Minden józanul gondolkodó állampolgárban megfogalmazódhat a kérdés: mi Románia érdeke ma, 2017-ben? Az uniós pénzek sikeres és időben való lehívása, elköltése – annál is inkább, hogy a 2014–2020-as költségvetési időszak fele már lejárt – vagy pedig mesterséges akadályok állításával, kitalált ürügyek megfogalmazásával a pályázók ellehetetlenítése, a pályázatok és egyben az uniós források visszautasítása? – mondta Gyerő, aki reméli, mielőbb tisztázódik a helyzet, és az önkormányzat fellebbezését elfogadják. Ellenkező esetben az igazságszolgáltatáshoz fordulnak.
Vendégforgalmi szemléletváltást hozna
Látványos eredmény ugyan még nincs, de a kovásznai városháza megtette az első lépéseket a rég tervezett wellnessközpont létrehozásához. Megrendelték a területrendezési tervet, a szükséges felméréseket, földtani tanulmányokat – tudtuk meg Gyerő József polgármestertől.
A városvezető a finanszírozási lehetőségekről elmondta, sajnos, pillanatnyilag nincs ilyen irányú uniós pályázati kiírás. Önerőből sem tudják kivitelezni, így marad az önkormányzat–magánszektor közötti vagy a megyeházával megköthető partnerség. A megyei tanáccsal már egyeztettek, onnan ajánlatot kaptak együttműködésre, segítséget a dokumentumok összeállítására. 2017 Kovászna megyében a turizmus éve, így a wellnessközpont megépítése időszerű – magyarázta a polgármester.
A wellnessközpont új helyszíneként a Lőrincz Zsigmond-sípálya közelében jelöltek meg területet, erre kell elkészíteni a területrendezési tervet. További engedélyekre, jóváhagyásokra, megvalósíthatósági tanulmányra is szükség lesz. Mivel Kovászna országos érdekeltségű üdülőtelep, a kulturális minisztériumnak is rá kell bólintania a tervre.
Kerestek helyszínt arra a lehetőségre is, ha a sípálya mellettire nem kapják meg a szükséges engedélyeket, ugyanis tisztázódott a Kovászna és Csomakőrös közötti egykori lőtér területének jogi helyzete. Visszaigénylés miatt állt per alatt a volt lőtér, de a felperes legutóbbi fellebbezését a legfelsőbb törvényszék is elutasította, így véglegesen a város tulajdonában maradt. „Nagy ívű, anyagilag megterhelő a terv, de a wellnessközpont nagy előrelépés lehetne, turisztikai szemléletváltást hozna, az idegenforgalom kitörési pontját jelentené” – szögezte le Gyerő József.
Sikeres síverseny több mint 70 résztvevővel
Január 21-én a Lőrincz Zsigmond Sípályán a sepsiszentgyörgyi Alpin Sport Egyesület szakmai közreműködésével a kovásznai Polgármesteri Hivatal megrendezte a Kovászna Kupa sívetélkedőt, amelyen több mint 70 versenyző méretkezet meg különböző korcsoportban.
A hétvégi megmérettetésre Bukarestből, Sepsiszentgyörgyről, Bodzafordulóról, Zaboláról, Kommandóról, Gyergyószentmiklósról és Kovásznáról érkeztek versenyzők. A sítorna eredményei korosztályonként a következők:
Óvoda–nulladik osztályos fiúk: 1. Kádár Dániel (Kovászna), 2. Németh Dávid (Kovászna); lányok: 1. Molnár Lelle (Sepsiszentgyörgy), 2. Gyerő Gerda (Kovászna);
1–2. osztályos fiúk: 1. Buzea Sebastian (Bukarest), 2. Muntean Eduard (Bukarest), 3. Molnár Makó (Sepsiszentgyörgy); lányok: 1. Burlăcoiu Otilia (Bukarest), 2. Jeanu Raluca (Bukarest), 3. Constantinescu Alexandra (Bukarest);
3–4. osztályos fiúk: 1. Dragan Sebastian (Bukarest), 2. Bíró Hunor (Kovászna), 3. Orbán Vilmos (Kovászna); lányok: 1. Sorescu Maria (Bukarest), 2. Iuga Maria (Bukarest), 3. Tóth Csenge (Kovászna);
5–8. osztályos fiúk: 1. Lőrincz Alpár (Kovászna), 2. Jeanu Bogdan (Bukarest), 3. Kocsis Ákos (Kovászna); lányok: 1. Bobeş Bianca (Bukarest), 2. Muntean Elena (Bukarest), 3. Tohanean Nicoleta (Bukarest);
9–12. osztályos fiúk: 1. Balczár Kristóf (Zabola), 2. Balczár Hunor (Zabola); lányok: 1. Boricean Denisa (Bukarest);
19–30 éves férfiak:1. Ördög István Richárd (Kommandó), 2. Neagu Mihai (Bukarest), 3. Debreczi Zsolt (Kovászna); nők: 1. Gavril Izabella (Gyergyószentmiklós);
31–40 éves férfiak: 1. Kaszás Dezső (Kovászna), 2. Muntean Laurenţiu (Bukarest); nők: 1. Gyerő Katalin (Kovászna), 2. Jeanu Mihaela (Bukarest);
41–50 éves férfiak: 1. Gyerő József (Kovászna), 2. Molnár Zoltán (Sepsiszentgyörgy), 3. Tóth József (Kovászna); nők: 1. Sándor Anna (Gyergyószentmiklós), 2. Molnár Hajnalka (Sepsiszentgyörgy), 3. Constantinescu Maria (Bukarest);
50+ korosztály: 1. Renga Alexandru (Bukarest), 2. Boriceanu Marius (Bukarest), 3. Czfira Jenő (Kovászna).
Gyerő József polgármester lapunknak elmondta, semmit nem bíztak a véletlenre, ezért, bár az időjárás kedvezett a síelésnek, a hóágyút is használták. Az elöljáró megjegyezte: a versenyre nem szedtek benevezési díjat, hanem adománykassza működött, a begyűlt összeget felajánlják a kommandói Horn Dávid Általános Iskola építésére. Gyerő örömmel nyugtázta, hogy ilyen szép számban érdeklődnek a verseny iránt, ezért a továbbiakban egy – ugyancsak Lőrincz Zsigmond nevét viselő – alpesi kupát is szerveznének, valamint a snowboardosoknak is teret adnának a sípályán, sorolta a terveket.
Nem lesz néprajzi múzeum
Mégsem létesít néprajzi múzeumot a kovásznai városháza a Szabadság utca 11. szám alatti ingatlanában. A helyi tanács még 2005-ben indította el az eljárást, hogy lakóházból múzeummá minősítsék az épületet, erről elvi döntés is született a 2005/55-ös határozat alapján. A tényleges lépések azonban elmaradtak, így a város képviselői testülete csütörtökön visszavonta korábbi határozatát.
2005-ben Thiesz János tanácsos javasolta a múzeum létrehozását, az épület rendeltetésének megváltoztatását, de a megvalósítás pénz hiányában elmaradt. Az ingatlan szociális lakásként szolgál, ám állaga nagyon megromlott, a kerítés is megrongálódott, így a városközpont egyik szégyenfoltja – ismertette a csütörtöki tanácsülésen Gyerő József polgármester. A 2005-ben hozott határozat visszavonásával megnyílt az út az új rendeltetés megállapítására. Az ülésen elhangzott, szolgálhat szociális, szolgálati vagy akár szükséglakásként is. Az első lépés mindenképp az épület felújítása kell hogy legyen – mondta Gyerő. Ugyanakkor megjegyezte, az épület kiürítése nem jelenthet gondot, a lakók bérleti szerződése régen lejárt, hivatalos formaságok nélkül élnek ott.
Évet értékelt a polgármester
Nem tétlenkedtek az elmúlt félévben
Gyerő József polgármester alig fél éve tölti be az elöljárói tisztséget az önkormányzatnál, de mint mondta: a közigazgatási munkával való ismerkedés mellett több megvalósításról is beszámolhatnak. Az elöljáró az idei tervekről is beszélt.
– Milyen évet zárt az önkormányzat?
– Mivel csak fél éve töltöm be a polgármesteri tisztséget, ahogy Jeszenovics Róbert Károly is az alpolgármesteri tisztet, elmondhatom, hogy az elmúlt hat hónap tanulási időszaknak is számított. Ez idő alatt megismertük a polgármesteri hivatalon belül levő munkaköröket, illetve megtörtént a közigazgatási munkával kapcsolatos helyzetfelmérés. Természetesen eközben igyekeztünk a sürgős teendőket ugyanúgy megoldani, mint a hétköznapi problémákat, ugyanakkor dolgoztunk a hosszú távú projektek beindításán is.
– Melyek az elmúlt fél év legjelentősebb beruházásai?
– Egyrészt végeztük a városrendészeti, karbantartási munkálatokat: a köztisztaság fenntartását, szemeteskosarak felszerelését, a mezei utak karbantartását, az aszfaltutak foltozását, leaszfaltoztuk a központi parkolót, felújítottuk a képtár kerítését, patakmedret takarítottunk, a város zöld övezeteit gondoztuk. Ugyanakkor, sikerként értékelem azt, hogy lezártuk a Regionális Operatív Program (ROP) 5.1-es tengelyén kiírt pályázatot. Ez 16 utca infrastrukturális fejlesztését, víz- és szennyvízhálózat létesítését látta elő. Szintén itt megemlítendő, hogy bár a pályázatban nem szerepelt a régi vezetékekre való rácsatlakoztatás, ezt a munkálatot saját erőforrásaiból oldotta meg az önkormányzat, az érintett szakaszokon az útburkolatot az eredeti állapotba állítottuk vissza, így a rendszer működőképes. Emellett bővítettük a térmegfigyelő kamerarendszert a közbiztonság növelése érdekében.
– Közösségi rendezvényeket is szerveztek…
– Valóban, az önkormányzat kivette részét a közösségi rendezvények szervezéséből: megemlítem itt a Tündér Ilona-várnapokat, a juhászlakodalmat, a városnapokat, a szarvasmarhaexpót, a Trabant-találkozót, havonta megszerveztük a nagy sikernek örvendő hagyományos termékek vásárát. Szerepet vállaltunk dr. Benedek Géza szobrának köztérre való felállításában, és újdonságként advent utolsó hetében karácsonyi vásárt tartottunk, a központi parkban színpadot helyeztünk el, ahol esténként kulturális események zajlottak. Az angyalváró rendezvények megszervezésében a helyi iskolák, egyházak, civil szervezetek és vállalkozók voltak partnereink. Továbbá beindítottunk 4 bölcsődecsoportot, a költségeket helyi forrásokból fedezzük, és továbbra is biztosítjuk a Diakónia Alapítvánnyal partnerségben az otthoni idősgondozási szolgálatot.
– Milyen kiírásokra pályáztak tavaly?
– Hosszú távú városfejlesztési terveink megvalósítása céljából összeállítottuk és benyújtottuk a Központi Fejlesztési Régió ügynökségéhez azt a pályázati iratcsomót, amely a ROP 7.1-es tengelyén előrelátott összegekből víz- és szennyvízhálózat, valamint útjavítási munkálatok finanszírozását biztosítaná. Ez a projekt a gyakorlatban 11 utca korszerűsítését jelenti majd. Ugyanúgy az elmúlt fél év alatt megrendeltük a Lőrincz Zsigmond Sípálya melletti terület Részleges Városrendezési Tervét (PUZ), ami egy lépéssel közelebb visz minket ahhoz, hogy elkezdjük a strand és wellnessközpont építését az említett területen.
– Mik a terveik az idei évre?
– Összeállítanánk azt a dokumentációt, ami az évek óta használhatatlan állapotban levő bentlakás felújítását célozná meg. Továbbá hozzálátunk a központban levő járdák felújításának, és új piknikzónákat alakítanánk ki a Tündérvölgyben és a Montana szálló mögött. Tervben van a Tündérvölgyben levő vízesés környékének rendezése, hogy turisztikailag még inkább értékesíthető legyen az amúgy is népszerű látványosság. Építenénk egy műfüves minifoci-pályát is, amelynek megvalósíthatósági tanulmánya már elkészült az előző években. A polgármesteri hivatal járműkészletét is bővítenénk: haszongépjárművet vásárolnánk a városgazdálkodási iroda részére. Végül megemlíteném a Kovászna–Kommandó útszakaszra vonatkozó elképzelésünket. Amint azt már a helyi média is megírta, a megyei tanács 2016-ban lemondott a Kovászna tulajdonában levő útszakasz ügykezeléséről, így végül a helyi polgármesteri hivatal azt visszavette ügykezelésbe. A tél elején elvégeztük az út karbantartási munkálatait, és a téli időszakra a hótalanítási szerződést is megkötöttük. A továbbiakban szeretnénk egy tanulmányt készíteni az út műszaki állapotáról, ami az első lépése lenne annak, hogy a jövőben valamilyen módon felújítsuk az utat.