Kovászna

A polgármesteri hivatal honlapja

Energiahatékonysági konferencia Kovásznán

A konferencia megnyitója

A TTS Szállóban tartották április 5-én a Zöldenergia és Energiahatékonyság című konferenciát, amely az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség által támogatott Suscomnet – Fenntartható városok – Fenntartható közösségek elnevezésű projekt keretében került megrendezésre a fürdőváros magyarországi testvértelepülése, Gyula város együttműködésével.

A konferencián több magyarországi és hazai szakértő tartott a témához kapcsolódó érdekfeszítő előadást, amelyet nagy érdeklődéssel követett a nagyszámban megjelent hallgatóság.

Gyerő József Kovászna polgármestere

Gyerő József, Kovászna polgármestere a konferencia megnyitóján az önkormányzat, valamint a kovásznai közösség nevében köszöntötte a jelenlévő vendégeket és helybélieket. Beszédében kiemelte, hogy nagy öröm és megtiszteltetés számára, hogy a rendezvénynek Kovászna adhat otthont.

Valódi tartalommal bíró, élő kapcsolatok

A polgármester külön hangsúlyozta a testvértelepülési kapcsolatok fontosságát, amelyek véleménye szerint nem csupán formális szerződések, hanem valódi tartalommal bíró, évről évre gazdagodó, élő kapcsolatok. Ezeknek a kapcsolatoknak az alapját egymás megismerése, a közösségek és személyek találkozása, valamint a közös gyökerek felfedezése jelenti, amelyekből merítve közösen lehet építeni a jövőt, mondta az elöljáró, és kiemelte, hogy a testvérvárosi együttműködések lehetőséget biztosítanak arra is, hogy társadalmi, gazdasági, politikai és pénzügyi témákban tapasztalatcserét folytassanak a résztvevők, új információkat szerezzenek, és közösen találják meg a fejlődéshez vezető utat. A konferencia témájára reflektálva a fenntarthatóság, valamint a zöld energia használatának fontosságát hangsúlyozta, mely napjaink egyik legfontosabb globális kihívása.

Gyerő József megjegyezte, hogy bár különböző gazdasági és intézményi környezetekben élünk, problémáink közösek, és a fenntarthatóság kérdése az egész világot foglalkoztatja. Éppen ezért különösen értékesnek tartja a testvérvárosi konferenciák által nyújtott tapasztalatcsere lehetőségét, mely segíthet megtalálni a környezetbarát és fenntartható megoldásokat.

A folytatásban Gyerő József polgármester röviden bemutatta Kovászna város történelmét, földrajzi és kulturális adottságait, kiemelve a helyi természeti értékeket, mint például az ásványvízforrásokat, mofettákat, valamint az ionizált oxigéndús levegőt. Kitért a város gazdasági és turisztikai fejlődésére, hangsúlyozva a fürdőturizmus jelentőségét és a rehabilitációs gyógykezeléseket, melyeket elsősorban szív- és érrendszeri betegek számára végeznek. Megemlítette a közelmúltban megvalósult és folyamatban lévő fejlesztéseket, köztük a Kőrösi Csoma Sándor dokumentációs központot és a tervezett élményfürdő központot. Beszélt a város kihívásairól, például a demográfiai csökkenésről, valamint a régi épületek és szállodák energetikai felújításának szükségességéről is.

Közel húsz éves eredményes kapcsolat

Kiss Tamásné, gyulai önkormányzati képviselő, köszöntő beszédében üdvözölte a testvérvárosi konferencián megjelent résztvevőket és külön köszönetét fejezte ki Kovászna város polgármesterének és alpolgármesterének a konferencia megrendezéséhez nyújtott támogatásért.

Beszédében áttekintette a „Fenntartható városok, fenntartható közösségek” elnevezésű testvérvárosi hálózatépítő projekt múltbeli eseményeit, amely 2013-ban az aktív időskor kérdéseivel, 2014-ben a munka és család összehangolásával, 2015-ben pedig a civil szervezetek helyi közéletben betöltött szerepével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a 2025-ös esemény az első külföldi rendezvény ebben a sorozatban, ezért különös jelentőséggel bír.

Kiss Tamásné kiemelte, hogy Gyula és Kovászna között 2006 óta folyamatos és eredményes a kapcsolat, nem csupán önkormányzati szinten, hanem civilek között is. Ezek a találkozások nemcsak a személyes barátságok kialakítására szolgálnak, hanem lehetőséget adnak a tapasztalatcserére, közös problémák megoldására, erősítve ezzel a testvértelepülések polgárai közötti kapcsolatokat.

Gyula testvérváros küldöttsége

Hangsúlyt fektetnek a zöldenergiára

Para Sándor kovásznai városmenedzser előadásában a fenntartható városfejlesztést mutatta be Kovászna példáján keresztül, különös hangsúlyt fektetve a zöld energia és az energiahatékonyság témáira.

Bevezetőjében tisztázta a fenntartható városfejlesztés fogalmát, amelyet stratégiai folyamatként definiált, kiemelve a város élhetőségét, versenyképességét és jövőbeni kihívásokkal szembeni ellenállóképességét.

Érdekességként ismertette egy mesterséges intelligencia által generált logót, amely vizuálisan ábrázolta a természet és az épített környezet közötti harmonikus kapcsolatot, jelképezve az önkormányzat célját, hogy egyensúlyt teremtsen e két terület között.

Para Sándor ezután részletesen beszélt Kovászna stratégiai dokumentumairól, amelyek irányítják a város fenntartható fejlesztését: ezek a fenntartható városi mobilitási terv és az integrált városfejlesztési stratégia. A dokumentumok célja, hogy konkrét projektötleteket és beruházási terveket készítsenek elő, amelyeket az önkormányzat pályázati források bevonásával valósít meg.

Elhangzott, hogy a város beruházási listája összesen 43 millió euró értékű fejlesztést tartalmaz. Ennek jelentős részét képezi egy wellness- és szabadidőközpont, valamint két nagyszabású sportlétesítmény építése, melyek külön finanszírozással valósulnak meg. Ezen kívül kiemelte az Anghel Saligny programból finanszírozott közúti és közművesítési fejlesztéseket.

Részletesen bemutatta két fő integrált városfejlesztési projektjüket is. Az első projekt a belvárosi rehabilitációt foglalja magába 1,57 millió euró értékben, amely során megújulnak a közterületek, okosbútorokat helyeznek el, korszerűsítik a közvilágítást, valamint egy panoráma-kilátót építenek a sípálya tetején, amelyhez mozgásérzékelős világítás és pihenőhelyek is társulnak.

A második integrált fejlesztési projekt a volt lőtér turisztikai és sportcélú fejlesztése. Itt tematikus park, fitneszpark, játszótér és gördeszka-pálya épül, kiegészítve napelemes közvilágítással. Mellette egy 330 férőhelyes nyári színpad kerül kialakításra, mely szintén rendelkezik fotovoltaikus rendszerrel.

Az előadó külön hangsúlyozta a helyreállítási és reziliencia alapból (PNRR) finanszírozott projekteket, melyek fő célja az energiahatékonyság növelése:

Polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítése (1 millió euró)
Kőrösi Csoma Sándor Líceum tetőcserével és 40 kW-os napelemrendszerrel történő energetikai felújítása (1,65 millió euró)
Az Avram Iancu Általános Iskola energetikai korszerűsítése udvari napelemekkel (406 ezer euró)
Szolgálati lakások építése egészségügyi és oktatási dolgozóknak, közel nulla energiaigénnyel (591 ezer euró)
Tömbházak energetikai felújítása, amely jelentős energia-megtakarítást eredményez (1 millió euró)
Egy kétkilométeres kerékpárút építése a városközpont és a vasútállomás között (191 ezer euró)
Digitális hulladékgyűjtő szigetek telepítése (417 ezer euró)
Közvilágítás modernizációja, több mint 550 LED-es lámpatest felszerelésével
Elektromos járműtöltő-állomások létesítése három városi helyszínen (150 ezer euró)
Elektromos iskolabusz beszerzése, 370 kilométeres hatótávval
Plug-in hibrid szolgálati gépjármű beszerzése

Az előadás végén Para Sándor hangsúlyozta, hogy az önkormányzat elkötelezett a fenntartható, környezettudatos városfejlesztés mellett.

A sípálya mellett épülő SPA és Wellness Szabadidőközpontnál alkalmazott energiahatékonysági szempontokat Sárosi Béla építőmérnök, a KÉSZ Románai eladási vezetője ismertette.

Klímakonzultáció

Hajnal Edit, a Gyulai Polgármesteri Hivatal marketing szakértője és projektkoordinátora felszólalásában ismertette a „Fenntartható városok, fenntartható közösségek” című hálózatépítő pályázat részleteit. A projektet Gyula Város Önkormányzata nyújtotta be 2023-ban, és több testvérváros – Kovászna, Csíkszereda, a szlovákiai Komárom, a szerbiai Zrenjanin (Nagybecskerek), valamint egy lengyelországi város – is csatlakozott hozzá. A sikeresen elnyert projekt 100%-os támogatást kapott, összesen 253 720 euró értékben.

Hajnal Edit beszámolt arról is, hogy Gyula Város Önkormányzata már 2012 óta aktívan vesz részt hasonló hálózatépítő projektekben, amelyek során több témát érintettek. A mostani projekt fő fókusza a fenntarthatóság, amelyet 2024. február 1. és 2026. február 1. között valósítanak meg.

A projekt alapja egy komplex kutatás, amelyben a lakosság véleményét mérik fel a klímatudatosság, a fenntarthatóság, a klímasemlegesség témáiban. A kutatás kérdőíve Gyula és Kovászna város hivatalos honlapján is elérhető. Emellett a projekt keretében összesen 14 tematikus rendezvényre kerül sor; a kovásznai esemény a negyedik a sorozatban és egyben az első külföldi rendezvény is.

Hajnal Edit, a Gyulai Polgármesteri Hivatal marketing szakértője és projektkoordinátora

A zöldátállást fel kell tölteni tartalommal

Dr. Szilágyi Tamás innovációs és városfejlesztési szakértő a zöld átállásról beszélt, amely napjaink egyik legfontosabb társadalmi és gazdasági kihívása. Kiemelte, hogy bár sokszor üres szlogenként használják, valódi tartalommal kell megtölteni, mivel sürgetővé vált a klímaváltozás és az energiaárak drasztikus növekedése miatt. A zöld átállás három fő pillére az energetikai átállás, a körforgásos gazdaság, és a biodiverzitás megőrzése.

Az előadó hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás globális kihívás, amellyel kapcsolatban jelentős társadalmi érzékenyítésre és politikai felelősségvállalásra van szükség. Kifejtette, hogy bár sok politikai és gazdasági érdek gátolja a valódi változásokat, Európában már komoly lépések történnek a zöld átállás irányába.

Beszélt a környezetvédelem történelmi gyökereiről is, kezdve az ipari forradalom káros hatásaitól egészen a modern környezetvédelmi mozgalmakig, kiemelve a nemzetközi konferenciák (Stockholm, Rio, Párizs) jelentőségét.

Végül kitért a generációs különbségekre: míg az idősebb generációknak nehéz elfogadniuk a zöld változásokat, addig a fiatalabb, Z-generáció és alfa-generáció már természetesnek veszi a környezettudatos életmódot, és politikai aktívan is kiáll mellette. Ez a generációs váltás jelentős változásokat hozhat a jövőben, pozitív irányba mozdítva a társadalmi szemléletet és felelősségvállalást.

A biotechnológia megoldás lehet az ökológiai problémákra

Baranyai Tamás biológus, a biodiverzitás jelentőségéről és a környezetvédelemről tartott előadást, érintve a gyógyturizmus és gyógyvizek témakörét is. Hangsúlyozta, hogy az ember invazív fajként viselkedik, és ezzel jelentős károkat okoz az ökoszisztémákban.

Mint mondta: „David Attenborough nevét nem kell külön bemutatnom; mindannyian rajta nőttünk fel, lenyűgöző természetfilmjeivel talán engem is motivált arra, hogy biológus legyek. Tőle idéznék most egy sajnos igen szomorú megállapítást: »A Föld belépett egy új földtörténeti korszakba, az antropocén korba, amely az ember korát jelenti«. Ez azonban nem feltétlenül pozitív, hiszen az ember ebben a kontextusban olyan invazív fajként viselkedik, amely károsítja a saját ökoszisztémáját.”

Felhívta a figyelmet a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára, amely nélkülözhetetlen az élet fenntartásához. Pozitív példaként a Yellowstone Nemzeti Parkot említette, ahol a farkasok visszatelepítése helyreállította az ökoszisztéma egyensúlyát. Ezzel szemben Ausztrália negatív példaként került bemutatásra, ahol az invazív fajok betelepítése komoly ökológiai károkat okozott.

Az előadó kiemelte, hogy a természetes ökoszisztémák rendkívül komplexek, és nehéz őket mesterségesen fenntartani vagy helyreállítani. Példaként említette a Bioszféra-2 kísérletet, amely végül fenntarthatatlannak bizonyult.

A biotechnológiát látja megoldásként az ökológiai problémákra, például a gene drive technológiát, amellyel kártevő fajokat lehet hatékonyan szabályozni. Megemlítette az aranyrizst is, amely A-vitamin termelésével enyhíti a hiánybetegségeket, évente több tízezer ember életét mentve meg.

Kiemelte Gyula város biodiverzitását, ahol jelentős a madárvilág és különleges, csak ott élő zárványfajok találhatóak.

A gyógyvizek ökoszisztémájáról is szólt, hangsúlyozva, hogy a gyógyturizmusnak nemcsak pozitív, hanem káros hatásai is lehetnek, ezért a fenntartható turizmusra kell törekedni.

Végül felhívta a figyelmet arra, hogy az emberi beavatkozások óvatosságot és felelősségteljes hozzáállást igényelnek, mivel a természet komplexitása miatt az elővigyázatlan beavatkozások komoly károkat okozhatnak.

A szén-dioxid gyógyászati érték

Gyila Sándor fizikus előadásában Kovászna természeti adottságairól, valamint a térségben található szén-dioxid-forrásokról és mofettákról beszélt. Kiemelt fontosságukat a gyógykezelésben, ugyanakkor figyelmeztetett azok sérülékenységére és a tudományos kutatás szerepére a hosszú távú fenntarthatóság biztosításában.

Felidézte, hogy Kovászna korábban világszinten is jelentős helyet foglalt el a szeizmikus energiakibocsátás tekintetében, azonban mára ez jelentősen visszaesett. A szén-dioxid a város gyógyturizmusának alapját képezi, ezért ennek a forrásnak a jövőbeni fenntarthatósága kiemelten fontos kérdés.

A fizikus 4rámutatott, hogy bár világszerte komoly törekvések vannak a légköri szén-dioxid-csökkentésére, például Írországban már működik egy üzem, amely a levegőből nyeri ki és csapdázza a szén-dioxidot, Kovásznán épp a természetes szén-dioxid-gáz jelenléte jelent gyógyászati értéket, és elmindta, hogy a térségben található szén-dioxid tiszta forrásból, karbonátos kőzetek bomlásából származik, és nem tartalmaz kellemetlen szagú vegyületeket, ami egyedülálló jellegzetesség.

Beszélt a mofetták gyógyhatásáról, amelyeket már a 18. század óta alkalmaznak, és ismertette a módszer lényegét, miszerint a szén-dioxid a bőrön keresztül felszívódva, értágító hatása révén javítja a keringést. Ismertetett egy kísérletet is, amely bizonyította, hogy a radon-gáz, mint nyomjelző, valóban a bőrön keresztül jut be a szervezetbe.

Előadása során a fizikus kitért a helyi szeizmikus tevékenységre is, amely bizonytalanságot okoz a térségben, hiszen a földrengések hatására akár megszűnhetnek vagy elmozdulhatnak a szén-dioxid-források. Példaként említette, hogy korábban egy forrás váratlanul megszűnt, ami komoly aggodalmakat keltett a szívkórházban, bár később kiderült, hogy szerencsére nem volt komoly geológiai probléma a háttérben.

A fizikus azt is hangsúlyozta, hogy a mofetta gyógykezelések jövője veszélyben lehet a gyógyszeripar előretörése, valamint a szén-dioxid terápiák egyszerűsített, otthoni alkalmazásának terjedése (pl. mofetta-csizma) miatt. Az utóbbit azért tartja problémásnak, mert ezek a módszerek leegyszerűsítik a komplex gyógyhatást, és üzleti érdekeknek is kedveznek.

Az előadás végén Gyila ismertette a Kovásznán működő tudományos kutatóállomást, amely folyamatosan figyeli a szén-dioxid és radon koncentrációját, illetve szeizmológiai méréseket végez, hogy előre tudják jelezni az esetleges földrengéseket. Az állomás nemzetközi együttműködés keretében működik, és fontos szerepet tölt be a helyi természeti adottságok fenntarthatóságának biztosításában.

Összességében Gyila Sándor hangsúlyozta Kovászna különleges természeti adottságainak fontosságát, ugyanakkor figyelmeztetett azok sérülékenységére és a tudományos kutatás szerepére a hosszú távú fenntarthatóság biztosításában.

A közönség nagy érdeklődéssel követi az előadásokat

ENERGIE VERDE ȘI EFICIENȚĂ ENERGETICĂ

ZÖLD ENERGIA ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG

Conferință – Konferencia – Confrence

Orașe durabile – Comunități durabile

Fenntartható városok – Fenntartható közösségek

Sustainable Cities – Sustainable Communities

(Project nr. 101138675 – SUSCOMNET)

Sâmbătă, 05. 04. 2025 / 2025. április 5. (szombat)

- (Saturday) 5. April, 2025

9.30 óra – 9.30 a.m.

(Ora României / Román idő / Romanian Time)

Locul de desfășurare: Sala de conferințe a Hotelului TTS

Helyszín: TTS Hotel konferenciaterme

Venue: Conference room of TTS Hotel Covasna

9.30-9.45 – Deschiderea Conferinței / Megnyitó – Opening

Dr. Gyerő József, primarul orașului Covasna / Kovászna város polgármestere / Mayor of Covasna

Kiss Tamásné – consilier pentru Sport, reprezentant al Administrației Locale Gyula / Gyula Város Önkormányzata, önkormányzati képviselő, Sportügyekért felelős tanácsnok / Gyula Municipality of Gyula, Local Government Representative, First Councillor for Sports Affairs

Moderator/ Moderátor / Moderator: Kiss Bence

9.45-10.05

Dezvoltare durabilă în Covasna – investiții din fondurile Uniunii Europene și naționale / Fenntartható fejlődés Kovászna városában – Európai uniós és nemzeti forrásokból megvalósuló beruházások / Sustainable Development in Covasna – Investments from EU and National Funds

Para Sándor – city manager, Primăria orașului Covasna / városmenedzser, Kovászna Város Polgármesteri Hivatala / Sándor Para, City Manager, Covasna City Mayor's Office